Van abban valami ellentmondásosság (nem kicsi, de nagyon nagy), amikor az ember bekapcsolja az Irie Maffiát, veszettül feltekeri a hangerőt, kinyit ajtót-ablakot, hogy jobban hallja, amikor kint az udvaron tép. Ki. Gazat a fűből. Négykézláb szenved, érzi, ez a füves kaland nem az, amiről azok ott bent, a nappaliban vidáman énekelnek.

És amiről ő már álmodni sem mer...