Cson egy csomószor elmondta ma, milyen jó, hogy egész szünetben együtt vagyunk mind a négyen. És nagyon igaza van. Ilyen még nem is volt. Tavaly mozis voltam húsvét hétfőn, meg egyéb szünetes napokon sem volt sok szünet...

De ma! Is! Itthon, együtt. Tojásfestés témája volt. Meg a kalácssütés. Meg nagy nyugi. Ebéd utáni alvással, úgy ám! (Én.) Bazi jó volt. Aztán egy kis biciklizés Hetényegyházán, mely során kiderült, hiába csináltak egy csomó kövesutat, keresztben nincsenek összekötődve. Az a finom, porszerű hetényi homok a maga kerékvastagságnyi mélységével nem bizonyult túl bicóbarátnak. De azért jó volt. Holnap megyünk Kecelre, baráti húsvétojásra, Zalcsiékhoz. Nem volt együtt a társaság tavaly október óta. Hiányoznak már, nagyon.

Vannak képek is ám!