Hú, micsoda morbid sztorit olvastam az atv.hu-n: A Való Világ sztárja (hehe, ugye, megint egy akármi sztárja!) tükörbe nézett, és megdöbbent! Azonnal rohant az orvoshoz. Nem csoda, hiszen arcán RÁCOKat talált... Basszus! Már ahhoz is jó nagy arc kell, hogy egy rác rátelepedjen, hát még sok rác. S-rácok támadnak a pórusokon keresztül szegény szőke nőre? Döbbenet! Iszonyat! Még jó, hogy van olyan médium, amelyik felhívja a figyelmet arra, hogy egyes celebek képesek rácosodni.

De mi garantálja, hogy Ön nem talál rácot (mit rácot, rácokat!) az arcán egyik reggel. Délben? Este? Bármikor? Belenéz a tükörbe, és egy csomó rác néz vissza?

Ezért aztán, hogy mindenki tisztában legyen azzal, kik azok a rácok, ide írom. És akkor senkit nem ér váratllanul. És senki nem hiszi azt, hogy esetleg svábok, mócok, tótok ülnek szemei körül:

Rácok: a szerbek korábbi, 19. század előtti elnevezése.

A név a szerbiai Raška (Ras, Rassza, Rasszon) nevű város nevéből ered, amelyből a Ratka (Rascia, Rácország) mint tartományi elnevezés, valamint a rácok megnevezés keletkezett. Raška neve 962-ben jelent meg először, mint Tihomily Cseszláv nejének birtoka, később (1159 után) az első Nemanjićok is felvették a rasciai fejedelmi címet, de Dusán cár nem vette fel. A magyar király címerébe is fel van véve a rasciai cím.

A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől érkező, az ortodox egyházhoz tartozó szerb betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a görögöket és aromunokat is. Emellett a bunyevácokat és sokácokat katolikus rácoknak hívták.

A 19. század közepétől a rác megnevezés háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott.

Több magyarországi település őrzi a rác nevet. A jelenlegi településnevek között ezek: Rácalmás, Ráckeresztúr, Ráckeve.
(Forrás: Wikipédia)