Nos, áthúztam ide mindent, ami a Baon-on megjelent kecskebakker néven. Hogy azért ne legyen vége, ha már egyszer (kétszer) elkezdődött. Aki eddig is olvasta, hátha szeretné lekövetni, merre haladok most, hogy már csak a saját blogomat szerkesztgetem.

Este van, de az agy csak dolgozik. Nehezen dolgozza fel, hogy valami véget ért. Megkönnyebbülést kellene éreznem, hogy - hosszú évek óta először - mától már csak egy munkahelyen húzom az igét. Frídöm! - kiálthatnék fel. Hogy levegőhöz jutok végre, lesz kicsi kis szabadidőm, többet tudok a gyerekeimmel foglalkozni.

De csak az jár a fejemben, hogy ennyi szabadidővel én nem tudok mit kezdeni. Nem szoktam hozzá. Így aztán arra használom fel, hogy kitaláljam, mivel fogok foglalkozni a jövőben.

Csak akad valami munka...

Holnap lesz az első nap, hogy Baon.hu nélkül ébredek. Több mint két éve már, hogy mindig itt zakatolt a fejemben, átszőtte minden pillanatomat.

Van egy kis űr. Nagy űr. Most bennem.

Mindegy. Felkészülök a materiális javak átadására. Aztán majd jelentkezem.