Vicces, amikor belegondolok, miért nem írtam már 3 hónapja. Azért, mert amikor észrevettem, hogy már pár hete nem írtam, elhatároztam, hogy majd valami naggy durranással térek vissza. Témák jöttek, témák mentek, de a nagy ötlet a visszatérés felmagasztosítására, az nem jött. Így aztán én sem. Aztán megint jött egy-két ötlet, jól belehaltak a hamvukba. Egyik sem volt akkora, hogy a NAGY VISSZATÉRÉST alátámassza. És akkor ma, amikor már szétfeszített az íráskényszer, az írhatnám polgár csak előbújt belőlem. Kerestem egy templétet (hú, azon is mennyit dolgoztam, hogy illő legyen a pauza utáni időkre!), ilyen szép lett. Egyszerű. Azt hiszem, megértem. (Megérte. Én meg megértem. Meg-megállva meg-megértem. Szóval megértem. De nem úgy, hogy megértem, értitek? Hanem megértem. Mint a zölduborka. Mindig is zöld volt, mindig is zöld lesz, de egye érettebb. Legalábbis ő, a zölduborka, úgy gondolja.) És rájöttem, nem az a lényeg, hogy sípoljon, küttyögjön, legyen rajta' ezer meg ezer alkalmazás. Hanem az a fontos, amit írok. Na, ha erre rájöttem volna két hónappal ezelőtt, valószínűleg nem büdösödött volna belém ennyi szó. Olyanok azok most bennem, mint a túlérett Pálpusztaiból készült megromlott sajtszósz. SAJTÓSZÓSZVIVŐ lettem. Kenjem a hajamra, mi?

Amúgy egyáltalán nem telt ez az utóbbi pár hónap tétlenül. Akivel találkoztam közben, az tudja, akivel nem (de érdekli esetleg), annak pár sorba idevetem azt a kis kieső időt.

A mozi mellett szabadidőmet a Zöld Ernyő - kecskemétiek az élhetőbb környezetért projekt kampányolásával töltöm, melynek én volnék a péer, sajtó, reklám, marketing felelőse. Van honlapunk is: www.zoldernyo.hu, meg számos izgalmas program. De az igazán nagy durranások nyilván váratnak magukra a jóidő beköszöntéig. Amikor ki lehet vonulni a szabadba. Szoktam írni reklámokat, PR-cikkeket, reklámszpotokat is, főként a Malom Központnak. (De volt már egyedi megrendelésem is ám!)

Na, nem fényezem itten magam tovább. Beszéljenek helyettem a szavak!

Ú, de frappáns kis befejezés. Be, s kifejezés...