Egyre jobban terjed, hogy az állam beszáll az autóipar megsegítésébe, mégpedig oly módon, hogy fél millió körüli összeget ad azoknak, akik öreg verdájukat leadják, és helyette új autót vesznek. Kérdezik az okosok, nálunk mikor lesz ilyen?

Hát én, a józan paraszti eszemmel úgy vélem, nálunk, Magyarországon, ennek a kezdeményezésnek nincs táptalaja. Mert itt hiába segítenek egy öreg járgánnyal rendelkező adófizető(!) polgárt fél millával, annak a szerencsétlennek nincs mellé másik kettő milliója, misije, millája, milcsije. 

Tehát, ha leadja az autót, kap fél millió forintot. Ez eddig okés. Csakhogy ehhez vadiúj járgányt kell, hogy vásároljon. De mivel Magyarországon él, nem a sógoréknál, és nem is a bajoroknál, nincs semmi megtakarítása. Nem azért, mert nem akar, nem szeret takarítani meg, megfele, ahogy a nyírségben mondják, hanem azért, mert nem tud. Mert adózott, hitelt törleszt(ett), becsületesen élt és dolgozott: nem ért rá pénzt keresni, szokták - igen találóan - mondani. Nincs megtakarítása, semmit nem ér neki az a támogatás, amin vezetőink - állítólag - annyit agyalnak.

Az autók meg egyébként is fogynak, csak éppen nem a magyarok, hanem a külföldi kereskedők veszik, viszik. Mert az ő készletük elfogyott, felvásárolták azok az adófizető(!) állampolgárok, akiknek jól jött megtakarításuk mellé az a fél milla.