Mit tehet az ember, ha szív? De nem úgy, hanem amúgy. Úgy, hogy vasárnap kocsiba vágja magát, és dolgozni megy. Puszi a gyerekeknek, csók, integetés élete párájának és a gőzölgő vasárnapi húsleves-rántottszeletsütkrumplival-sütike hármasnak, meg az ebéd utáni pihinek. Az agy jobban rángat még, mint a hideg egynégyes motor, de a gázra lép, mert ha nincs nagy gáz, nagy gáz lesz.
 

Menni kell, nincs mese. Ha lenne mese, hősünk épp visszafelé vágtatna, és pillanatokon belül hazaérne. Ahol puszival (meg csókkal?) és integetéssel és gőzölgő vasárnapi húsleves-rántottszeletsütkrumplival-sütike hármassal várná szerető családja.
 

De Benedek Elek halott. Az Ezüst mesekönyv helyett az ezüst színű gép van, ami röpíti. Egyre távolabb az otthontól egyre közelebb a dolgozójához.
 

Aztán úgy dönt, véget vet a sirámoknak, felpörgeti magát. Nyomkodja a lejátszó gombjait, és megtalálja azt, amire szüksége van ahhoz, hogy feltöltődjön.
 

No, ez az. Egy kis hángerien regg(el)i az Irie Maffiától, a Jah Watching.