Még mindig ott tartok, hogy hazaértünk. De már lenyírtam a füvet. És hatalmas nyár lett pár órán belül. Így aztán egy szál rövidnadrágban hajtottam a gépet. Hűsítő fröccsökkel megtámogatva. Mire megjöttek Csabiék, beizzítottam a faszenet, előkészült a husi, zöldség, bor, sör.

Csirkeszárny, comb, padlizsán, gomba, cukkini, és görög saláta meg joghurtos volt a menü.

Hoztak valami őrületesen finom körtepálinkát. Ittunk gyorsan egyet, aztán annál sokkal gyorsabban még egyet. (Értsd: még le se tettem a poharat, még éppen félúton járt torkomban a nedű - nem visszafelé, persze -, amikor Csabi vigyorogva szólt, igyunk még egyet!)

És, mivel nem álltunk meg ennyinél, viszont ittunk hozzá sört és bort is, ütős kis buli lett. Volt vigyorgás, jókedv, móka, kacagás, finom étkek, garatrafelöntés.

A terasz sarka volt a főhadiszállásom, mint sütős házigazda. Kint a napon, a tűző napon, délben, ehe. De akkor én nem annyira éreztem már ezt a dolgot.

Aztán estefelé bementünk a kecskeméti Főtérre, hogy megnézzük a Zöld Ernyő évadzáró rendezvényét (ha már egyszer annyit dolgoztunk vele mi is). Áronék akkor kezdtek a Navranggal, Janka és Csongi falata másztak, jókat beszélgettünk ismerősökkel, előszedtem táskámból a behűtött dugisöröket, jól éreztük magunkat. Aztán Air Rapide koncert (Ausztriából jöttek , én meg egy félreértés folytán azt írattam Csabivel az estes hirdetésre, hogy Ausztrália, hehe, na jól van, de didgeridoon is játszanak, meg Ausztrália élővilágából merítenek, meg azért harcolnak, meg ilyenek, és ezért írtam hovartozásilag rossz helyre őket, no).

Jó kis rendezvény lett. Sok ember, vidám arcok. A Zöld Ernyő látszólag kicsit lassít, valójában azonban a háttérben éppen felpörög, hiszen kezdjük a felkészülést a második etapra.

Most már leírom, hogy miért lett az a címe, ami, és miért írtam le, hogy rövidnadrág és tűző nap: mert este vettem észre, hogy iszonyatosan vörösre égtem a hirtelen jött nyárban. Mint egy partira vetett hal, egy vörös szárnyú (inkább hátú) keszeg (inkább zsíros dagi ponty).