Na, felbukkantam ismét. Mint a kis hableány. Csak én kis hablegény. Sörhablegény. Sok minden történt az utóbbi időszakban. Ezek közül az újabb nemcigizésről nem ejtenék szót, hiszen oly sokszor szökött már ki fogam kerítésin a fogadalom. Nem téma, kész. Spórolok egy kis pénzet arra az időre, amikor majd megemelik a jövedékiadóját. hehe

Ami ennél sokkal fontosabb:

1. Lesz cica, macska. Ezért a döntésemért kaptam nagy dicséretet. Hogy én egy rendes apa vagyok, aki tényleg a gyerekeit tartja szem előtt. Aha. Lubickolok is benne, amíg meg nem érkezik az új jövevény, és fel nem borítja egyébként sem unalmas életünket. Javasoltam, nevezzük kutyának, és akkor, mikor az éj sötét leple alatt ordibálok vele a teraszon, a sunnyogó rabolók legalább azt hiszik, hogy vérebünk van. Jut eszembe: ágyúval lehet vérebre lőni?

2. Csenki Jankának két gyönyörűséges munkáját is kiállították az Erdeiben, ahol a sok-sok kecskeméti kézügyességes, mindenféle helyeken (KIO, iskolák szakkörei, speckó iskolák, stb.) munkálkodó gyerekek alkotásaiból válogattak. És Jankának ott van a bohóca, és a teknős családja, melyeket Dóri néni kerámiaszakkörén készített. Gyönyörűek, és mi nagyon büszkék vagyunk Macára, és majd le is fényképezzük ám!

3. Ma volt a Kvalitás extra nyelvtanversenyének országos döntője, melyen Csenki Janka 6. helyezést ért el! Büszkülünk ám, de nagyon! És mindezt úgy, hogy kedves tanítónénink (az osztályból öten jutottak be a döntőbe), nekünk elfelejtett feladatlapokat adni, hátha segítene a felkészülésben. A többiek kaptak! Az előző évek kvalitásos versenyeinek feladatlapjait. Mi nem. Leszarom.  Le van ejtve. Gyűjtöttünk mi magunk feladatokat, és Mac minden nap gyakorolt is. Ügyes volt, no, szépen helyt állt!

4. A 2. és 3. pont örömére Macka megkapta a hőn áhított röplabdát. (Persze Cson, szokás szerint, nem tudta mire vélni ezt, hogy akkor most Janka kapott valamit, ő meg nem, el is kellett neki magyarázni, hogy nem mondhatja, hogy nem kezeljük egyenlően őket, nem is mondta ezek után, pedig nem is fenyegettem veréssel, szobafogsággal, zsebpénzmegvonással, mert az nincs is, és majd remélem, ezen dolgok motiválólag fognak rá hatni. Mert baromi ügyes kölök, az tutti. De csak azt  csinálja, amihez kedve van. Nem is tudtunk múltkor arról, hogy lehetett jelentkezni matek versenyre. Mert ő nem érezte fontosnak. Így el sem mondta itthon.

5. Az utóbbi hét konklúziója, és ezen írás csattanója konklúzió és csattanó híján elmarad!