Jankával rohantunk a suliba. Hideg volt. Amint elhaladtunk István király szobra mellett, megyjegyezte: hú, a király is fázik. Megbeszéltük, hogy ki volt ez az István, és léptünk tovább. Aztán, amikor a Katona József Színház melletti térre értünk, és elszaladtunk egy ott csücsülő, tekintgető bácsi szobra mellett, egy pillanatra megtorpant. Apa, Kovács János is király volt? - kérdezte, hátra sandítva Katona József szobrára. Először értetlenül álltam a dolog előtt, ám gyorsan leesett a tantusz: másodikos lányom nem tud futtában olvasni, vagy még elevenen él benne az este olvasott Micimackó sztori.

Ha utóbbi, Még jó, hogy nem a második Á-ba jár. Ha abból is leszűrte volna a nagy rohanásban, hogy Tilos az Á, fordulhattunk volna vissza...

Persze Csongi, aki elsős, sem maradhatott ki a mókából. Elmesélte, hogy ő, bizony, az uszodában azt olvasta, hogy "Mindenki saját felelősségre csak utcai cipőben és ruhában zuhanyozzon!" Miközben kiderült, hogy szelektíven olvasott, vagyis az utolsó szót már csak egy hirtelen beugró zuhany kép (ó,ha zuhanyrózsbimbó lehetnék egy női öltözőben, sóhajtotta magában apa, de ezt senkinek nem árulja el, de nem ám!) alapján tette hozzá. Mert igazából nem zuhanyzás volt odaírva, hanem hajszárítás.