De megvéd-e valaki (valami) a becsapódástól?

Amikor még volt időm olvasni, egyszerre csak egy könyvet olvastam. Aztán, ahogy csökkent a szabadidőm, nőtt a tudászszomjam. Az éjjeliszekrényen kezdtek tornyosulni a könyvek. Mindegyik sírt, hogy őt vegyem kézbe, vele folytassam. Legutóbb mindennek a tetejére Esterházy Péter Semmi művészete került, lenyomva ezzel Menyhárt Jenőt. És melléjük (nem alájuk, és nem azért, mert ott már nincs hely, nem föléjük, nem azért, mert ott a plafon) került Alice. A kislány, aki félelmetesen abszurd kalandokba és szócsatákba keveredik. Edit, aki az én életem párája, kezdte olvasni Jankának (aki Maca, Macó, Micike, Macka, Micka, Mickusz, Husi, dorgáláskor na de Janácska!) és Csonginak (aki Cson, Csoni, Csona, Csonga, Puca, Cupa, Cupák, dorgáláskor egyszerűen ide figyelj édes kisfiam!), akik a mi tündér gyerekeink (a Babákok).
 

És, amikor úgy alakult, hogy én olvastam nekik, rájöttem, micsoda fantasztikus alkotás ez! Telis-tele olyan bölcs dolgokkal, amire gyerekként fel sem figyeltem. (Érdekes, a Babákok egy csomóra bezzeg igen, és lehet, hogy ez azt jelenti, a hiba az én készülékemben van, de szerintem inkább azt, hogy félelmetes az agyuk, van nekik például baromi jó, kifinomult humorérzékük, és kiválóan csavarják a szavakat.)
 

Szóval van ez az Alice (a Babákok meg azon röhögnek, mikor elkezdjük olvasni, hogy Túri mama (aki a feleségem fantasztikus anyukája, nekem az anyósnénim, aki egy cserepesvirágáthelyezéssel öt perc alatt húsz új hajtást növesztet a - szerinte - senyvedő aljanövényzetünkön) - úgy olvassa mindig, hogy Alice, és nem Alisz, Alíz, Elisz) a nyúllal, meg itt vagyok én, természetesen a nyúlon túl, és rájövök, némá, hát ez az élet!
 

Zuhanás:

Amikor az ember zuhangat egyet-egyet, és már azt hiszi, ennél nincs lejjebb, de van, elgondolkozik, érdemes-e újra feljebb kapaszkodni. Nem úgy Alice, a maga gyermeki bölcsességével:

"Nahát – gondolta Alice – én, aki ekkorát zuhantam, ezután egyáltalán nem félek majd attól, hogy legurulok a lépcsőről. Majd mondogatják otthon: micsoda bátor egy kislány. Sőt, akkor se fogok megnyikkanni, ha leesem az ötödik emeletről. (Ami elég valószínű.)"
 

Na, tessék! A legnagyobb zuhanás arra jó, hogy visszakapaszkodva már meg se kottyanjon a következő, meg a következő, meg az azt követő... Mondjuk nem biztos, hogy ugyanarra a csúcsra kell feltételenül felkapaszkodoni újra, melyről az adott zuhanást abszolváltuk.
 

A becsapódás meg mindenképp bekövetkezik, de javallott mindenképp azt feltételezni, hogy senki nem direkt akart ki-, illetve átbaszni verni. (Értsd: becsapni!)
 

Kicsontozás:

Ha a kutyát kicsontozzák, marad a béketűrés. Miért lenne ez másképp az emberrel (aki mellesleg kutyául érzi magát, attól, hogy kutyába se veszik, hehe)?
 

"Tudsz összeadni?" kérdezte a Fehér Királynő. "Mennyi egy meg egy meg egy meg egy meg egy meg egy meg egy meg egy meg egy meg egy?"
"Nem tudom" felelte Alice. "Nem tudtam követni."
"Összeadni nem tud" jelentette ki a Fekete Királynő. "Kivonni tudsz?"
"Vonj ki nyolcból kilencet."
"Nyolcból kilencet nem tudok" válaszolta Alice nagy igyekezettel, "de..."
"Kivonni sem tud" szögezte le a Fehér Királynő. "Tudsz-e osztani?
Ossz el egy kenyeret egy késsel. Mi az eredmény?"
"Azt hiszem..." kezdte Alice, de a Fekete Királynő válaszolt helyette:
"Vajas kenyér természetesen. Próbáljunk még egy kivonást.
Adva van egy kutya meg egy csont. Vond ki a csontot. Mi marad?"
Alice eltöprengett.
"A csont, ugye, nem marad, ha kivontam... a kutya se maradna, hanem jönne,
hogy megharapjon... és bizony én se maradnék!"
"Tehát azt mondod, hogy semmi sem maradna?" kérdezte a Fekete Királynö.
"Igen, azt hiszem, ez a válasz."
"Téves, mint a többi" mondta a Fekete Királynő. "A béketűrés maradna."
"Hogyhogy? Nem értem."
"Hát figyelj csak ide!" fakadt ki a Fekete Királynő türelmetlenül. "Ugyebár,
a kutya kijönne a béketűrésből?
"Lehet" felelte Alice óvatosan.
"Hát akkor ha a kutya elmegy, a béketűrés csak ott marad!"
 

(Lewis Carrol: Alice Tükörországban)
 

Na, ugye?

Na, itt egy zene, boldogult gyerekkoromból, amikor még ez az alicés téma kicsit másképp működött az agyamban.
 

Annihilator: Alice in Hell
 

Szerző: humanick  2008.12.18. 22:42 Szólj hozzá!

Címkék: edit esterházy péter menyhárt jenő alice janka csongor

A bejegyzés trackback címe:

https://csenkids.blog.hu/api/trackback/id/tr99876964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása