Tegnap este úgy döntöttem, kialszom magam, tudván, hogy szombat-vasárnap egész nap mozis vagyok. Így aztán abban a pillanatban, ahogy kiderült, hogy a Gyilkos elmékben ki az ölőember, kikapcsoltam a tévét. De - jelen állás, ülés, feküdniakarás szerint - nem segített. Nyugodtan végig nézhettem volna, hogyan kapják el, sőt, olvashattam volna egy-két órát, akkor se lennék fáradtabb.

A mai nap eddigi legnagyobb izgalmassága az volt, amikor álltam az egyik gyorsétterem pultjánál, és próbáltam kitalálni, mit egyek ebédre.

Kiccsaládom meg otthon próbálja meg átvészelni ezt a két napot nélkülem. Hehe. Emlékszem, régen mindig úgy köszöntek el a Babákok ilyenkor, hogy "Ügyes legyél apa, keress sok pénzet!" A dolog annyiban változott, hogy ma már nem mondják, viszont én rendületlenül keresem. Csak épp nem találom.

Jut eszembe. Reggel Edit azt mondja, a látta a Filmszemlén a Papírrepülőket, és az volt odaírva, hogy édesapjának, Szabó Ervinnek ajánlotta a rendező.

Felmerült hát a kérdés, köze van-e ahhoz a Szabó Ervinhez, akiról Budapeseten könyvtárat neveztek el. A dolog adja magát, ugye, mer' ott aztán van papír, amiből repülőt hajtogatnának a mai tizen-huszonévesek, akik (10telet persze a kivételnek) lassan elfelejltik, mi az a könyv, mi az az olvasás. (Jut eszembe, egyik kolléganőm megkérdezte a mozi kávézójában hosszú órákat eltöltő diákokat, mikor tanulnak, ha minden nap itt lógnak suli után. Mire felkapták multimédiás mobiljaikat, és azt mondták: mi nem tanulunk, lefényképezzük, oszt kész.) Ők azok az emberek, akik nem hajlandók "olvasós" filmet nézni. Sarkon fordulnak, ha az általuk kiszemelt film nem szinkronizált.

Szóval reggeli közben arról beszélgettünk, hogy ki is lehetett az a Szabó Ervin. Mondom röhögve, szerintem könyvtáros volt. Aztán kiderült, tényleg. Meg anarcho-szindikalista forradalmár. Hát ettől dobtam egy hátasat.

Aztán tovább böngésztem, és kiderült, csak névazonosság a két Szabó Ervin. De fentieknél sokkal izgalmasabb dologra jöttem rá közben. Hogy Szabó Simon, a Papírrepülők rendezője, aki nem az anarcho-szindikalista Ervin leszármazottja, nem más, mint a Moszkva tér Royal-jának megformálója. Azt a filmet nagyon bírtam. Az én korosztályomról szólt, arról az időszakról, amit mi is átéltünk velük egy időben, csak mi nem Budapesten. Szóval ez a Simon, aki azóta játszott is meg rendezett is, most csinált egy "ifjúsági filmet" Papírrepülők címmel, a 20-30 évesek problémáiról.