Megérkeztünk. Haza. Esik az eső, tűnőben a hó. Kocsi garázsba, babákok udvaron. Maradtak, mert még végeznek egy-két utolsó hóugrást. Mi be. A házba. Aztán megjelentek ők is.- Bejöttünk, mert Csonginak tele van a hócipője - szólt vigyorogva Maca.Imádom a humorát. 

Vacsora. Janka mesél:- Robi bácsi mesélte, hogy együtt zenélt Levente Péterrel.- Az ki? - kérdi Cson.- Énekes. Olyan, mint Villusz Grilmos - vágja rá Mac lendületből. 

Itthon, iskola után. Négyen, hanyatt dőlve a nagyágyon, nézzük a plafont, és mindenki elmeséli, mi történt vele ma. Azt mondja Cson:  - Ma olvastunk egy történetet a családról. József Jenő írta. Kacagtam egy halkat. - Mit nevetsz? - Hát, hogy jó vicces neve van. - Hát…

A Nap kidugta fejét a szürke felhők közül. Cson lépett ki a házból.Hunyorogva nézett.- Túl világos van. Túlvilágos - tette hozzá zsivány vigyorral arcán.